Furcsa nap

Ma volt két meghökkentő élményem, mindkét esetben az Astoria aluljáró volt a helyszín.

Reggel bandukolok ki budspenceresre szűkült szemekkel a metróból, mikor a mozgólépcsőről lelépve jött szembe egy pici, gyors és ideges mozgású emberke, éppen úgy felöltözve, mint Dustin Hoffman az Esőemberből, csak egy Rambo napszemüveggel még fel is dobta az összhatást. Nyilván kevésnek érezte, ugyanis rohanás közben valami leírhatatlan magabiztosságal, a Tudás birtokában lévő emberek meggyőződésével elkurjantotta magát:

Zöld a Fidesz!!

Elégedetten csettintett egyet a nyelvével, és elnyelte a mozgólépcső. Én csak álltam kissé bamba arccal, és nehezen tudtam továbblépni az eseten, annyira szürreális volt. Cikáztak a gondolatok bennem, hogy vajon mégis mi a pék lapátjáért zöld a Fidesz? Kérdőn körülnéztem, de gyorsan rájöttem, hogy csak az én ingerküszöbömet lépte át az intermezzo. Láthatóan senkit sem foglalkoztatott az apró emberke, és derült égből villámcsapásként ható gondolata.

Advertisement

Kínomban továbbindultam, de csak óvatosan, tartva a következő aurarombolástól. Közben elkezdett zakatolni a fejemben az örökbecsű dal átirata: Zöld a Fidesz, Arca csupa derű... Gyorsan elhesegettem, de persze egész nap benne maradt a fejemben. Vajon, miért, vajh mi okból éppen zöld?

Már éppen kezdtem megnyugodni, mikor a Magyar utcai feljáró felé tartva elémtoppant egy táblaember, enyhe őrülettel a tekintetében, és az arcomba nyomott egy török gyorskajáldás szórólapot. Már tudtam, hogy itt a vég, megint egy verbális atomtámadás áldozata leszek. Önbeteljesítő jóslatnak bizonyult, pedig már azt hittem, megúsztam, de nem. Mikor már éppen elslisszoltam volna mellette, artikulálatlan torokhangon rámüvöltött:

Ne habozzon, kebabozzon! Csakis pizzát fogyasszon!

A szemeim most már sutherlandosan akartak erőnek erejével kimászni a gödrükből, és férfiasan bevallom, összerezzentem, persze mindez kismiska volt ahhoz képest, mire az idegpályáim továbbították a mondanivalót a szürkeállományom megfelelő szegletébe, majd a regiszter be is olvasta azt, és a legnagyobb bánatomra kegyetlen módon felkarcolta az esőember mondata mellé, ahelyett, hogy felülírta volna azt.

Advertisement

Szinte felrohantam a lépcsőn, remegő kézzel rágyújtottam, és az első mély slukk után kissé összeszedtem magamat. Majdnem bementem az Astoriába egy dupla konyakos kávéra, de aztán lebeszéltem magamat róla, attól nem lesz jobb, ha még be is rúgok.

Hazafelé nagy ívben kerültem ki az Astoriát.

Ha valaki elmondja, miért zöld a Fidesz, akkor annak fizetek egy kebabot, Isten engem úgy segéljen!

Share This Story

Get our newsletter